A harmincnegyedik hét nagy részét kórházban töltöttük, még mindig rossz visszaemlékezni rá. Az egész úgy kezdődött, hogy hajnalban arra ébredtem, nyomást érzek a mellkasomban. Amikor később sem akart elmúlni, úgy döntöttünk, bemegyünk a kórházba. A biztonság kedvééért vittük magunkkal a kórházi…

A harmincharmadik hét pihenéssel kezdődött: három napot töltöttünk Balatonfüreden, az egyik legjobb helyen a világon. Tudtuk, hogy ez lesz az utolsó hosszú hétvégénk kettesben, ezért már előre volt bennem valami nosztalgia. Ugyanakkor persze örültem neki, hogy Marci is velünk van már, nem adnám…

A harminckettedik hétbe lépve Marci már körülbelül 40 cm és 2 kg, fantasztikus dolgokra képes a pocakomban. Gyakran csuklik, ami a hozzáértők szerint azt jelenti, hogy kortyolgatja a magzatvizet, vagyis próbál lélegezni. Készül a kinti életre, amikor először fog valójában levegőt venni. Kapott…

A harmincegyedik hét eddig nagyon hullámzó volt, néha minden olyan tökéletes és el sem tudnék képzelni jobb hármast a mienknél - de komolyan, hogy lehet valaki ilyen szerencsés, hogy két pasival él együtt és mindkettőt imádja - néha viszont teljesen kilátástalannak tűnik az a két hónap, ami még…

Nem mondhatnám, hogy unatkozom itthon, mondjuk ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy minden napra van valami programunk, ha más nem, egy jó kismamatorna. Napi pár óra aktívan telik, a fennmaradó időben pedig nagyon gyűröm a Grace klinikát, hamarosan úgyse lesz BélaLujzának való, ha már érteni…

Éreztem, hogy kevésbé bírom az iramot, de úgy terveztem, hogy még három hetet dolgozni fogok. Jól esett reggel azzal a tudattal felkelni, hogy van munkám, szeretem a munkámat, hasznos vagyok. De az utóbbi időben azt is éreztem, hogy néha tüzelni kezd az arcom, mintha lázas lennék, csak mégis…