30 évesen, pár év munkatapasztalattal és egy gyerekkel végre van egy kis rutinom a mindennapokban. De az elmúlt 10 évben, sőt párszor még az elmúlt héten is vészesen összecsaptak a hullámok a fejem fölött és ilyenkor mindig arra gondolok: most komolyan, ezt vajon miért nem tanították meg az iskolában? 

Tudom, hogy az iskolai matekot (nekem) maximum nyolcadik osztályig volt értelme tanulni, és hogy a szalmonella vírus sokkal szörnyűbb, mint egy 18 karikás horrorfilm. Érzem, hogy a házasság és a gyereknevelés sokkal összetettebb és kiszámíthatatlanabb, mint azt valaha gondoltam. Sejtem, hogy ha szeretném megérni és élvezni az időskort, akkor azért keményen meg kell dolgoznom, minden értelemben.

Leérettségizünk, pályát választunk, elköltözünk, családot alapítunk, és olyan mennyiségű információ szakad ránk az élet minden területéről, amit meglehetősen hosszú időbe telik feldolgozni. Pedig hát tölthettük volna annak a bizonyos 12 évnek egy részét olyasmivel, aminek tényleg hasznát vesszük a következő 50-60 évben.

Fotó: Pixabay 

1. Háztartástan

Ezt a tudományt ugyebár otthonról kell(ene) eltanulni. Pedig a legtöbb gyerek utoljára kétévesen szeret házimunkát végezni, utána igyekszik messziről elkerülni. Nagy családi perpatvarok után letudjuk a kötelezőt, és közben szörnyen érezzük magunkat - a szüleinkkel együtt. Aztán tíz év múlva rádöbbenünk, hogy mekkora hiba volt elítélni az ősöket azért, mert törődtek a környezetünkkel és életre szóló példát mutattak nekünk.

Mekkora party lenne, ha az iskolában közösen bevásárolnánk, főznénk és takarítanánk? Lehetőség lenne szerelni, varrni, kipróbálni magunkat mindenben. Komoly előnyt jelentene, ha felnőtt férfiként már tudnánk leszakadt gombot visszavarrni, és nőként se fordítva fognánk meg először a kalapácsot. Nem állna meg a tudományunk a rántottánál és a virslinél, netán a pizza rendelésnél. Mert bár rengeteg dolgot tanultam anyukámtól, a mai napig felhívom őt egészen banális kérdésekkel is.

2. Pénzügyek

Megtanulunk másodfokú egyenleteket megoldani, függvényeket rajzolni, az elfajzottabbak műszaki érdekődésűek még deriválni is, de fogalmunk sincs róla, miből áll össze egy lakáshitel vagy hogy mi a különbség a bruttó és nettó bérünk között. Lényeges apróságok, amiknek az ismerete komoly hibáktól kímélhetne meg minden fiatal felnőttet.

18 évesen nem ismerjük a pénz valódi értékét. Érettségi után jó esetben már dolgozunk is a tanulás mellett, addig azonban mindenben a szüleinktől függünk. Mikor kikerülünk a nagybetűs életbe, sokszor szorulunk ismét az ő támogatásukra, még ha vagyunk is olyan szerencsések, hogy külön tudunk költözni. Évekkel később leszünk önállóak, mint az előző generációk.

Talán furcsán hangzik, de már az iskolában beszélni kellene a megtakarításokról és a nyugdíjról, mert a mi generációnknak és az utánunk következőknek a békés időskor már egyáltalán nem lesz magától értetődő.

3. Egészségmegőrzés

Vajon miért nem beszélünk a veleszületett és a szerzett betegségekről, a népbetegségekről és a megelőzésükről? Tanulunk biológiát és részt veszünk a testnevelés órán, mégsem kapcsoljuk össze a kettőt. Vagy élsportolók vagyunk heti öt-hét edzéssel, vagy túlélésre hajtunk minden egyes Cooper teszt alatt...

Senki sem hívja fel a figyelmünket a helyes táplálkozásra és a mozgás fontosságára, pedig milyen jó lenne, ha nem hosszú évek kemény munkájával, egy betegség miatt vagy az ülő életmód következtében szerzett hatalmas túlsúllyal fedeznénk fel, hogy mi a legjobb a testünknek, hanem már iskolában tudatosulna bennünk valamennyire.

Mikor a kamaszok kezdenek megbarátkozni a már nem is gyerek, de még nem teljesen felnőtt testükkel, ezernyi kérdés motoszkál bennük. Egyáltalán nem lenne elhamarkodott - egymás cikizésén túl is - életre szóló útravalót kapni ezekben az iskolai években.

4. Szexualitás és családtervezés

Miért nincs rendes felvilágosítás az iskolákban? Miért félünk róla beszélni otthon (tisztelet a kivételnek) és a biosz órán is? Miért nem vagyunk tisztában a családtervezéssel, a nemi betegségekkel és a (döbbenetesen gyakori) termékenységi  problémákkal? Miért van a hangsúly csak és kizárólag a továbbtanuláson és a karrieren?

Miért dugjuk homokba a fejünket, amikor a tizenévesek jó része érettségi előtt megszerzi az első szexuális tapasztalatait, és még manapság is rengeteg abortuszra kerül sor? Miért nem élünk a választható védőoltások előnyeivel és miért nem vesszük magától értetődőnek a rendszeres szűréseket?

Rengeteg statisztikával és valódi, személyes történettel lehetne valóságossá tenni azokat a dolgokat, amibe egy tizenéves esetében még nem vagyunk hajlandóak belegondolni. Pedig attól, hogy nem beszélünk róluk vagy későbbre halasztjuk, még igenis léteznek. 

5. Gyereknevelés

Hihetetlen, hogy erről egy szó sem esik. Megtanuljuk a biológiáját (úgy-ahogy), egyébként meg mindenki támaszkodhat a szülei és barátai tapasztalatára, tanácsaira. Esetleg bébiszitterkedünk keveset, mire saját gyerekünk lesz, de az nem igazán összehasonlítható a valódi élménnyel.

Az éjszakázásról, a szoptatásról és a fogzásról miért nem mesél senki? Hogy mennyire próbára teszi a kapcsolatot az első pár év? A felelősségről, ami sokszor úgy szakad a nyakunkba, hogy azelőtt még saját magunkért sem merjük vállalni? A születésről, amikor egy csapásra felnőtté válunk és hirtelen minden értelmet nyer?

Hát persze, hiszen még gyerekek voltunk. Óvni kellett minket az élettől... Valóban? Hiszen könnyen lehet, hogy pár év múlva meg már szülők, minden felkészültség nélkül. 

Olyan jó lenne, ha már iskolás korban őszintén beszélgetnénk arról a csodáról, ami mellett eltörpülnek a szakmai sikerek, amiért valójában érdemes élni és életet adni. Hogy milyen kemény és mennyire fantasztikus lesz családdá válni.