Főnököm. Utazótársam. Gasztrokritikusom. Edzőpartnerem. Alvásterapeutám. Kisfiam.

Marci és más

Korhatáros először, Válótársak harmadszor

2018. február 03. - Finy Krisztina

Pár hete kezdődött a Korhatáros szerelem, ami lassan az első évad végéhez ér. A történet sablonosnak tűnt első látásra, hiszen a "fiatal fiú idősebb barátnővel" szituáció annyiszor képernyőre kívánkozott már...

korhatarosszerelem.jpg

Fotó: tv2.hu

Férfi főszerepben Kovács Tamás, akiről semmit sem tudtam korábban, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mit tud alakítani egy olyan kaliberű színésznő mellett, mint Kovács Patrícia. Kellemesen csalódtam. Ha kell, hozza a fiatal, huszonéves srác nemtörődömségét, és ha úgy hozza a forgatókönyv, simán átcsap hősszerelmesbe vagy apafigurába.

Kovács Patríciával meglepően bájos párt alkotnak, az első részek mulattató sutasága után egy őszinte és kiegyensúlyozott kapcsolatba kezdenek. Mivel rajtuk kívül természetesen senki sem gondolja úgy, hogy ez működni fog, bonyodalom akad bőven...

kepernyofoto_2018-02-03_11_36_17.png

Fotó: Korhatáros szerelem (Instagram)

Nagy kedvencem Bánsági Ildikó "a jó anyós" szerepében, aki miután a fia lelépett Amerikába, odaköltözött a menyéhez és valóban nagy segítséget jelent a három gyerekkel, mindemellett  megvan a maga élete és a maga online bizniszei. Márta mellett Dusán és Dóra karaktere is sokat hozzátesz a sorozathoz, Schneider Zoltán és Szabó Csenge telitalálat volt az aranyköpésekkel teli bártulajdonos és a szerethető, ám kicsit szertelen legjobb barátnő szerepére.

kepernyofoto_2018-02-03_11_38_29.png

Fotó: Korhatáros szerelem (Instagram)

A női főszereplő, Eszter három gyereke eleinte nehézkesen illeszkedett a történetbe, nem voltam biztos benne, hogy működni fog-e az a szál, azóta viszont már ők is szerves részét képezik a szokatlan románc miatt létrejött új élethelyzetnek. Kovács Patrícia és Dobó Kata hűen mintázza a tipikus testvérpárt, akik lélekben nagyon nem hasonlítanak egymásra. A két színésznő már a Válótársakban is erős női karakterek bőrébe bújt.

A Válótársaknak a mai napig hálás vagyok, mert egy éve a vadiúj újszülöttünk mellett jelentette az állandóságot. Segitett kiszakadni az altatás-etetés-sírás Bermuda-háromszögéből, megnevettetett abban a csodálatos és embert próbáló időszakban. Éppen ezért nagyon vártuk a harmadik évadot, bár a beharangozók nem voltak túl biztatóak... 

valotarsak0.jpgFotó: rtl.hu

Amikor végre újra találkozhattunk a három se veled, se nélküled kapcsolatban lévő párral, a korábban megszokott kikapcsolódás sajnos elmaradt. Szinte ugyanaz a forgatókönyv játszodik le újra és újra, csak most már nem hat az újdonság erejével. A színészek hozzák a tőlük megszokott minőséget, és nagyon jó látni, hogy ezúttal már Balsai Móni is megérkezett a szerepébe, végre kijött belőle mindaz a szenvedély, amit az első két évadban hiányoltam. Érdemes sokszor megnézni azt a jelenetet, amiben ő és Scherer Péter Alföldi Péternél járnak párterápián, klasszikus vinnyogva nevetőss.

valotarsak2.jpg

Fotó: rtl.hu

Bár a Földes Eszter alakította Szonja ikrei valódi kisbabákhoz képest túlságosan nyugodtan várják a tápszert, asszisztálnak egy bolti lopáshoz vagy éppen apa legújabb hódításához, a két gyerek egyértelműen némi színt hozott a sorozatba. Lengyel Tamásnak jól áll az apaszerep, segít feldobni Savanyú Jóska karakterét. Scherer Péter továbbra is a legjobb az egész sorozatban, őt egyszerűen nem lehet megunni. Imádom ahogy Stohl Andrással poénkodnak, simán elhiszem nekik, hogy legjobb haverokként követik el mindazt a hülyeséget, amit Bálint karakterének féltékeny agyában megfogan.

Hogy nem tervezik a folytatást, azzal egyre inkább egyetértek, mert a történet mint olyan, kezd teljesen kifújni, és bár elnézegetjük még egy ideig, egy negyedik évadhoz már nekem sem lenne kedvem. Az olyan lenne, mint amikor egy ismerős negyedszer jelenti be, hogy elválik, és bár mindenki udvariasan sajnálkozik, valójában már senkit sem érdekel.

Ezek után kiváncsi vagyok, a Korhatáros szerelem vajon hány évadot fog megérni, hiszen jelenleg tagadhatatlan előnye, hogy még az elején tartanak, és sokkal dinamikusabb a történet, mint a Válótársak harmadszorra megrágott sztorija.

Összegezve: az, hogy hogy ilyen fikciós sorozatok készülnek ma Magyarországon, mindenképpen biztató. Jó lenne, ha végre elhinnénk magunkról, hogy külföldi licensz nélkül is tudunk olyat alkotni, ami megállja a helyét a piacon. Hiszen tehetséges színészeink, gyönyörű fővárosi helyszíneink vannak bőven, már csak néhány eredeti ötletet kellene megvalósítani. És pont az ne lenne?