Főnököm. Utazótársam. Gasztrokritikusom. Edzőpartnerem. Alvásterapeutám. Kisfiam.

Marci és más

Ahogy te azt elképzelted...

Marci nyolc hetes

2018. január 29. - Finy Krisztina

Szinte hihetetlen, de Marci már nyolc hete velünk van, zajosabbá és szebbé teszi a napjainkat, kihívások és kakis dilemmák elé állít. Van, hogy egy nap alatt száz grammot is hízik, néha órákon keresztül nem alszik... És már az is teljesen biztos, hogy soha senkit nem fogunk ennyire szeretni azért, ha ránk büfög.

Már nagyon szépen tartja a fejét, hason fekve gyakran változtatja is hogy merre fordítja. Kevesebbet sír, többet beszélget. Babanyelven. Egyre többet eszik - szinte felfoghatatlan, hova fér el ennyi tej, aztán mindig rájövök, hogy én termelem neki, és akkor meg büszke leszek. Egyre inkább szülőnek érzem magunkat, annak minden szépségével és nehézségével. Olykor el-elkalandozok, és eszembe jut, mik foglalkoztattak előtte.

Mielőtt Marci megfogant, voltak ötleteim, elképzeléseim és meggyőződéseim, hogy milyen lesz a várandósság, a szülés és utána az élet egy gyerekkel. A legtöbbről bebizonyosodott, hogy teljesen másképp van.

 

1. A terhesség sima ügy, hiszen jó a kondim.

Persze. A nagyobb problémáinkat leszámítva már ott elvéreztem, hogy minden egyes éjjel, és aztán már nappal is be volt dugulva az orrom. Nagyon rossz öt hónapon keresztül folyamatosan náthásan élni az életedet, éjszaka horkolni és nappal fújtatni a lépcsőn.

 

2. Terhesség alatt nem fogok sokat hízni, de az a kevés biztosan soha nem fog lejönni rólam.

 Sokat híztam, 11 kilót, és mire hazaértünk a kórházból, már egy se volt meg. Azért a következő gyereknél már valószínűleg nem leszek ilyen szerencsés, de most nagyon örülök neki.

 

3. Nagyon félek a gátmetszéstől és a beöntéstől, el sem tudom képzelni hogy fogom túlélni.

Nos. A beöntés úgy történt meg, hogy észre se vettem, a gátmetszés szintén.

 

4. A szülés után minden fájdalmat elfelejtesz, megszépül az emlék

Sok mindent elfelejtettem. Van olyan része, amit álmélkodva hallgatok apától, hogy tényleg velünk történt meg. De az igazán fontos dolgokra, amikor nagyon fájt, amikor már az összes víz elfogyott és még mindig ki tudtam volna inni egy tavat, amikor annyira bevizesedett a lábam hogy jobban fájt mint a vajúdás, amikor apa tartotta a fejemet a nagy hajrában és amikor végre megszületett a hangos kis csoda, emlékezni fogok életem végéig.

 

5. A szoptatás is sima ügy, hiszen nekem van két mellem, a kisbabám meg tudja mit kell csinálni.

Ez nagyon nem igaz. A szoptatást tanulni kellett, mind nekem, mind a babának. A tejbelövellést is meg kellett várni, a harmadik napig csak pár csepp előtejem volt. A mellbimbónak is kemény tréningben van része, mire az angyali lény teljesen szétcsócsálja-szétszívja és hozzászoksz az igénybevételhez. A megfelelő pozíció megtalálása létkérdés, mert két perc alatt tud annyira megfájdulni a karod és a hátad, hogy estig érezni fogod. Ha viszont minden klappol, isteni érzés.

 

6. Szülés után nagyon fitten fogok élni és hamar formába jövök.

Szoptatás alatt kb. napi 500 kalóriával többet égetsz el és napi egy táblával több csokit eszel meg. (Egy tábla csoki kb. 500 kalória.)

 

7. A kisbabák néha büfiznek.

A kisbabáknak minden evés után kell büfizni. Mindig. Nem sunnyoghatod el, hogy "jaj, annyira cuki és olyan jól elaludt", vagy "dehát az előző evésnél akkorát büfizett", esetleg "nagyon fáj már a hátam, nem bírom, most inkább hagyjuk ki". Azt hiszed, a büfi simán jön, és néha tényleg fél perc alatt megkönnyebbül, de hajnal háromkor, vérben forgó szemmel és teli hólyaggal biztos, hogy legalább öt pozíció váltogatására és majd' húsz percre van szükségetek a sikerhez. Ha pedig mégis elsunnyogod, az ég irgalmazzon neked, mert a hasfájós sírásnál fájdalmasabb nincs a földön. Akkor inkább neked fájjon, szóval mész még egy kört a lakásban, hátha most sikerül.

 

8. A babakaki sárga és tulajdonképpen nincs rossz illata.

Általában tényleg nem vészes, kicsit telerakja a pelust, amikor kibontod érzed a bukéját, de nem jelent gondot. Vannak azonban a napok, amikor az édes kisbabád a tiszta pelus fölött, egy méter távolságra is elfosik, telibe találja a függönyt, téged és a pelenkázót, beterítve az egész környezetét szagos és csirizes kakival, amit igen nehéz kiszedni mindenhonnan.

 

9. Én majd következetes leszek a kisbabámmal, és nem veszem fel mindig.

Igen, persze. Meg kevesebb csokit eszem, és megtanulok kiállni magamért, és nem verek le mindent a lakásban, és kevesebbet fogok a telefonomon lógni, és szerintem akár hagyjuk is ezt a témát.

 

10. Majd nagyon önálló leszek, mindenhová elmegyünk a városban és bárhová felcipelem a babakocsit.

Amikor babakocsit néztünk, nekem hetekig az volt  fő szempont, hogy nagyon jól nézzen ki. Aztán - de inkább apa hatására - beláttam, hogy a súlya sokkal fontosabb. Szerencsére találtunk egy viszonylag könnyű, nagyon szép és kényelmes babakocsit. Marci most négy és fél kiló, de már alig bírom felcipelni a másodikra a mózeskosárban. Ami meg a mászkálást illeti, nagyon örülök neki ha épp nincs szmogriadó vagy mínusz tíz fok vagy szélvihar, és tényleg le tudunk menni sétálni, mert az az egyik legjobb dolog egy kisbabával.